Agyagási Károly: Téli hangulat

Vers mindenkinek



Agyagási Károly: Téli hangulat

Vers mindenkinek

Leveletlen a fa, bánatos az erdő,
Gyászruhaként borul rá a sötét felhő.
A szomorú csendet semmi sem zavarja,
Halott levél és ág levannak tarolva.
A leszálló napnak sárga, hideg fénye,
Sajnálva tekint a fekete erdőre.
Hogy a búsulónak ne lehessen nyugta:
Szél a halottait egymásba kuszálja.

Éjji szállásra vendégek érkeznek,
Holló, csóka, varjú fákra telepednek.
Nekik is jutott a fekete ruhából,
Ők is részt kérnek az erdő fájdalmából.
Szélfútta ágakról elrepülnek másra,
Nincsen semmi kedvük most a hintázásra.
Későbben a csendet ők is megzavarják,
“Kár, hogy bús az élet!” – mindnyájan kiáltják.



Erdő, csermely, madár, elfagyott virágok,
Ti a telet így is átalláboljátok.
A téli gyötrelmet hamar elfeledve,
Berendezkedtek vidámabb életre.
A felébredt tavasz hívó szózatára.
Anyagul szolgáltok a Szép alkotásra.

Sokan vannak, akik nem várnak virágot,
Mert örökös gyászban látják a világot.
Hagyjátok a panaszt ilyen szenvedőkre:
Mostani világban vergődő emberre.



Agyagási Károly: Téli hangulat

Vers mindenkinek

Vissza a főoldalra a versekhez

 



Még több vers:



Mások erre kerestek rá:

Téli vers, tél versek, rövid téli versek, téli madaras versek ovisoknak,,,, klasszikus téli versek, téli madár versek, Gazdag Erzsi téli versei, Weöres Sándor téli versek, legszebb téli versek.