
Ady Endre: Az értől az oceánig
Ady Endre: Az értől az oceánig Az Ér nagy, álmos, furcsa árok, Pocsolyás víz, sás, káka lakják. De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna Oceánig hordják a habját. S ha rám dől …
Ady Endre: Az értől az oceánig Olvass továbbVers, versek, szerelmes versek, anyák napi versek, karácsonyi versek, születésnapi versek, mikulás versek, apák napi vers, rövid versek, vers mindenkinek.
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent,1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.
Ady Endre versei:
Ady Endre: Az értől az oceánig Az Ér nagy, álmos, furcsa árok, Pocsolyás víz, sás, káka lakják. De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna Oceánig hordják a habját. S ha rám dől …
Ady Endre: Az értől az oceánig Olvass továbbAdy Endre: Tavasz a faluban Pufók felhők, dalos fuvalmak, Foltos fény-mezők a mezőkön, Kínok a szívben. Ő jön, ő jön, A szent Tavasz. Ideragyognak Messze szivek és messze faluk. Multból …
Ady Endre: Tavasz a faluban Olvass továbbAdy Endre: Föl, föl, uram Kihálom a testem és lelkem, Kinyargalom rest magamat, Valami tán marad, Vagy tán nem is marad, De nem marad vágytalan órám. A titkos Élet szívvel …
Ady Endre: Föl, föl, uram Olvass továbbAdy Endre: A fajok cirkuszában Magyar bolyba sodort léttel Sírom el, hogy nincs magyarság, Nincs kivétel S még a fájdalmunk is régi. Minden, minden ideálunk Másutt megunt ócskaság már, Harcba …
Ady Endre: A fajok cirkuszában Olvass továbbAdy Endre: Cseng az élet Cseng az élet harangszóval, Cseng az élet hivogatón, Cseng az élet, evoé. Cseng az élet, mindig csengjen, Cseng az élet, hadd támadjon Mindig egy víg …
Ady Endre: Cseng az élet Olvass továbbAdy Endre: Élet, élet, élet Élet, Élet, Élet, Mindig növekvő menedékek, Tudom én jól, hogy vétek, Mégis olyan jó Szárnyalni felétek. Szárnyalni felétek, Óh, sokféle, gyönyörű étek, Kis, gyarló üdvösségek, …
Ady Endre: Élet, élet, élet Olvass továbbAdy Endre: Pénz a remeteségben Beszálltam egy bús rengetegbe, Égett nagy sebem, égett. Üzengetett hozzám trillázva Az Élet. Ír-füvet fekélyes sebemre Megbékült szívvel raktam: Zúghatott a csúf, pénzes Élet Miattam. …
Ady Endre: Pénz a remeteségben Olvass továbbAdy Endre: Hajh, élet, hajh Hajh, Élet, hajh, Kinek a köntösöd éget, Hajh, Élet, hajh, Te, aki ismersz, rázol is, Kacagj most egyszer egy nagyot: Nekem kivánnak Csúnya véget. Hajh, …
Ady Endre: Hajh, élet, hajh Olvass továbbAdy Endre: Vén faun dala Pogányok üdve: érlelő nyár, Nyüzsgő világ, por és salak – Én, bús faun, karom kitárom És áldalak, megáldalak. Sugáros útjaid bejárom, Ha sugár nincsen is …
Ady Endre: Vén faun dala Olvass továbbAdy Endre: Akármilyen csúnya életet Egymás után magamra hagynak, Kik sokallják az életemet. Kakas-szó előtt megtagadnak Esküdöző Pétereim S életemmel ártok magamnak. De élek és mégiscsak élek S megdicsőülni nem …
Ady Endre: Akármilyen csúnya életet Olvass továbbAdy Endre: Sirás az élet-fa alatt Lentről nézem ős terebélyed, Piros csodákkal rakott Élet. Óh, jaj, Te hitvány, te hitvány, te hitvány. Nem áhitott így soha senki, Nem tud téged …
Ady Endre: Sirás az élet-fa alatt Olvass továbbAdy Endre: Megint nagy vizekre Be szikkadt szájjal mosolygok megint, Száraz bölcseség vén aszálya bennem: El kell már megint nagy vizekre mennem. Hajh, nagy vizek és sírós örömök Örök felhőző, …
Ady Endre: Megint nagy vizekre Olvass továbbAdy Endre: Vén, bolond úr Egyszer-kétszer Meghaltál már, vén, bolond úr S ellenséggel Vívtál néhány hős csatát. Egyszer s másszor Azt hitted, hogy a tetőn vagy, Nagy dúláskor Azt hitted, …
Ady Endre: Vén, bolond úr Olvass továbbAdy Endre: A nagy hinta-játék Nagyot lökött rajta pár csalafinta S messziről milyen pompás volna bámulni: Nini, a hinta! Hogy lóg az az öreg, sötét Föld, Hinta, palinta. Talán-talán, nagyon …
Ady Endre: A nagy hinta-játék Olvass továbbAdy Endre: A „nem tudom” Ím, itt van a hónyom alján Orosz, francia, rác és talján S itt van az életem balján Minden tévedésem. De huncut nem leszek mégsem, Mert …
Ady Endre: A „nem tudom” Olvass továbbAdy Endre: Beszélgetés a szivemmel Bongása óta a Földnek: nem éltem: Minden bánatom, kínom, szörnyedésem Sötét szobákban, vörös mámorokban Gyalázattal, megbúvón elhenyéltem. Megvoltam én, de nem igazi magam, Pedig nem …
Ady Endre: Beszélgetés a szivemmel Olvass továbbAdy Endre: Ihar a tölgyek közt Száradjon ki az iharfa, A büszke fa, a magyar fa, Amely engem gyökerével Bever, lehúz, ide láncol. Leveleit elhullassa, Virágait korán esse, Sohse lássa, …
Ady Endre: Ihar a tölgyek közt Olvass továbbAdy Endre: Tegnapba élni belé Delelő s fűtő búsongásnak Rég kicövekelt határai, Itt hagylak, lám, titeket is már S adom szavaim nagy fájásnak, Nagynál is mérhetetlenebbnek, Mert nem tehetnék úgyse …
Ady Endre: Tegnapba élni belé Olvass továbbAdy Endre: Kuruc Ádám testvérem Ma valaki tréfált velem, Boros, mámoros éjjelen Elém-állt, mellére csapott: „Kuruc Ádám deák vagyok.” „Én se voltam zabi gyerek, De ki kuruc, nem pityereg. Vérem …
Ady Endre: Kuruc Ádám testvérem Olvass továbbAdy Endre: A holnap elébe „Állj meg.” Ordít utánam az éjben Cafra sereggel a Tegnap. „Állj meg.” És én megyek, megyek. „Állj meg.” Vágok a sűrü bozótnak, Holdnak, pokolnak, fellegeknek …
Ady Endre: A holnap elébe Olvass tovább