Ábrányi Emil: Szép téli nap volt…
Szép téli nap volt és az égbolt
Oly nyájasan nézett le rám!
A sokaság közt járva-kelve,
Magamnak e dalt suttogám:
Az emberek gyűlölnek engem,
De mosolyog a szelid ég!
Sugárzó íve, mint más szemnek,
Nekem is épp oly tiszta kék…
Tudom, ha majd új kikeletnek
Pompája nyit völgyön, hegyen,
A rügyező bimbócskát én is
Megindult szívvel nézhetem.
Nem fog lenézni a virág, ha
Mellette némán elmegyek,
S a bokrok, vékony vesszeikkel,
Nem csapdossák meg fejemet…
Madár az erdőn, ágon űlve,
Nem némul el, ha jönni lát, –
Én nekem is, mint bárki másnak,
Elfütyörészi víg dalát.
S a föld, a jó föld, hogyha egyszer
E fáradt ajk végsőt sohajt:
“Pihenj, fiacskám!” örök ágyát
Én nekem is megveti majd!…
Ábrányi Emil: Szép téli nap volt…
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink