Sárosi Árpád: Ha kél a hold…

Vers mindenkinek

Sárosi Árpád: Ha kél a hold…

Vers mindenkinek

Ezüst ujjával bekopog.
Zenélnek bámész ablakok.
Megáll a fázós tölgy felett,
Halkan beszól:
„Nincs dal, sóhaj, vagy üzenet?”

Poéták irgalmas barátja,
Pihent türéssel várja-várja:
Csendül-e ríme vágynak, búnak,
Hogy osonjon
Ösvényein az égi utnak.

Ezüst ujjával bekopog.
Ma, áldottan boldog vagyok,
A hold, ha vallok, – kinevet,
Vándor ne várj:
Ma, nincs se dal, se üzenet.

Sárosi Árpád: Ha kél a hold…

Vers mindenkinek



Még több vers: