Verseghy Ferenc: Eggy Álom
Kertemben szunnyadozván
o Borcsa! láttalak,
‘s örömre gyúlladozván,
álmomban híttalak.
Eggy rósatőhöz dűlvén,
eldugtad képedet,
‘s koronkint felserdűlvén,
nevetted hívedet.
A’ fák köztt elkerűltem
bokrodhoz lábhegyenn,
‘s ah! Borcsa, mint örűltem
előre nyertemenn.
Kaczagva elfutottál,
én futva űztelek,
a’ kúthoz nem jutottál,
már ölbe vettelek.
De áh! hogy rád orozni
akartam csókomot,
egyszerre széthabozni
szemléltem álmomot.
Így tűnnek életinkkel,
o Borcsa! kéjjeink,
ha bájos fríggyeinkkel
késgetnek szíveink.
1806.
Verseghy Ferenc: Eggy Álom
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink