Ürmösi Károlyné: Szülővárosom temetője
E temető itt gyönyörű liget.
Fáradt szivekbe gyógyulást vihet…
A hantokon bár elmúlás kövül,
Élet virágzik, illatoz, örül.
A nyárfalomb is életet zenél,
Csengő ezüstre bűvöli a szél…
Őrt állanak: büszke, komoly fenyők,
Sírok tövében lelve őserőt…
Itt nincs több bú, meghal a szenvedés,
A fájdalom itt édes csendbe vész.
Világ gondja szivet itt nem epeszt,
Itt elmúlik a súlyos, nagy kereszt…
Itt él a béke, örök nyugalom,
Szent, megbocsátó égi irgalom…
Itt fölcsókol minden emberszőtte kint,
Isten szeme: a nap, ha széttekint.
Abrud, 1929.
Ürmösi Károlyné: Szülővárosom temetője
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink