Reményik Sándor: Szószéken

Vers mindenkinek

Reményik Sándor: Szószéken

Vers mindenkinek

A halál aznap azt súgta neki:
A szószéken ma nem állsz egyedül,
A szószéken ma én állok veled,
És amikor legjobban tündököl,
Elmetszem szavad aranyfonalát.

Ő visszanézett napsugár-szemével
A néma szónok éjsötét szemébe:
Jól van, halál, ma ketten prédikálunk –
De harmadiknak Isten is beszél.

1927. április 1., Prohászka püspök emlékezetére

Reményik Sándor: Szószéken

Vers mindenkinek

 



Még több vers: