Batízi András: Az halálról való emlékeztetés.
Ember emlékezzél az szomorú halálról,
Emlékezzél az halálnak rövid órájáról;
Emlékezzél emberi állat, ingyenmajd meg kell halnod!
Ember elváltozik mint az mezei virág,
Holval reggel megvirágzik, estvére elhervad;
Emlékezzél emberi stb.
Mezítelen jöttél az te anyád rihéből,
Földböl lettél, ismét ingyenmajdan földdé lészesz;
Emlékezzél stb.
Senki azt nem tudja, holott lészen halála,
Az óráját, az idejét senki nem tudhatja;
Emlékezzél stb.
Azért vigyázzatok mint az Krisztus megmondta,
Mert nem tudjátok, hogy ha reggel avagy estve leszen.
Emlékezzél stb.
Az Krisztus az élet és ő az feltámadás,
Az kik őtet hitvel várják, meg nem csalatkoznak.
Emlékezzél stb.
Azért szükség nékünk ezekről emlékeznünk,
Várjuk vígan halálunkra az istennek fiát.
Emlékezzél emberi állat, ingyenmajd meg kell halnod!
Batízi András: Az halálról való emlékeztetés.
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink