Kuliffay Ede: Andris gyerek ⋆ Versek mindenkinek

Kuliffay Ede: Andris gyerek

Sír-rí szegény Andris gyerek,
Arcán a könny csak úgy pereg…
„Édes anyám merre vesztél?
Kis fiad már rég keresgél?”

És a kertet gyönge lába
A garádig összejárja;
Megkérdezi a virágot,
Édes anyja nem-e járt ott?

Sír-rí szegény Andris gyerek,
A kit keres nem lelte meg;
S kiül búsan az utcára,
Az utcának a porába.

„Gyere Andris, gyere velünk,
Játszani a rétre megyünk.”
Nem mehetek: anyám várom,
Tán még ott van a vásáron.”

Sír-rí szegény Andris gyerek,
A kit úgy vár nem jöve meg…
Pici szája egyre kérdi:
„Mikor fogsz már hazatérni?!”

Apja szeme könnybe lábad…
„Gyermekem, ne várd anyádat;
Nem jön vissza már többet ő, –
Fogva tartja a temető…”

Hullanak a falevelek,
Andris könnye már nem pereg;
Édes anyját föltalálta, –
Mennyországba ment utána.

1859