Reményik Sándor: Új Szt. János-kórház
A 14-es villamoskocsi
Be gyakran hoz most erre kifele:
„Új Szt. János-kórház, végállomás.”
Én csak átszállok ott. –
S átszálltál ott Te is.
Te is.
Vergődő szárnyad, szivárványos szárnyad,
Gombostűre szúrt drága lepke-lélek –
Ott vert még egy-kettőt – s elpihent.
Aztán elszabadult.
Átszálltál azután.
A Golgotáról a Tábor hegyére,
És nagypéntekről húsvét reggelére.
Új Szt. János-kórház, végállomás?
Nem. Csak átszállóhely.
Neked bizonyosan.
Hiszem.
Budapest, 1933. március 8.
Reményik Sándor: Új Szt. János-kórház
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink