Somlyó Zoltán: Reggel
Az ablakomon karcsu jégvonalkák,
fagyos mosollyal rámköszöntenek.
A reggel fagyos, merész pattanással
megint kinyílott, mint a nagy sebek.
Álomszuszékos, puha gördüléssel,
fordulok a falnak: ott van még az éj;
elbujt a párna tüzes, forróságos,
panaszos, jajjos ráncai közé.
Kezem pihen a falnak szürkeségén.
Hajam szemembe hullt, a szám csukott…
…talán most, talán most fogok aludni…
Csitt! A nap a fejem alá csuszott…
Somlyó Zoltán: Reggel
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink