Kisfaludy Atala: Eszményképemhez

Kisfaludy Atala: Eszményképemhez

Hol vagy, hol vagy? Eddig még csak
Álmaimban láttalak,
Élsz-e, s ha élsz, olyan vagy-e
A minőnek álmodlak?

Olyan vagy-e a minőnek
Az én képzeletem fest:
Karcsú, halvány és valódon
Több a szellem, mint a test?

Szemed sötét s fényes mint a
Holdsugáros éjszaka,
Tekinteted a menyország,
Mosolyod az üdv maga.

Való vagy-e, vagy csak álom?
Minden álom, a mi szép –
Ritkán olyan a való, mint
Az álmodott eszménykép.

Ritkán olyan a való, mint
Az álmodott boldogság,
Mindig édesebb az álom,
Mint a legszebb valóság.

Álmainkban minden üdvöt
Csak lelkünkkel érezünk,
Azért égibb a gyönyör, mit
Álmainkban élvezünk.

Ó tehát maradj csak álom
Édes titkos sejtelem,
Ne valósulj, maradj az én
Ismeretlen kedvesem.

Maradj te meg álmaimnak,
Maradj csak a lelkemé,
Valósulva tündér álmom
Bájait elvesztené.