Juhász Gyula: Akarat

Az újszegedi erdőben, avarban
A fűbe fekszem s nézem az eget.
Ilyen kék nem volt soha még s alattam
Oly bíborak se a falevelek!

Harkály kopácsol és rigó rikkant még
És a nap hervad, hervad nyugaton,
Ha most szelíden én ez őszbe halnék,
Fejedelmi volna ravatalom!

De jaj, még élek és még élni vágyom,
Botor, bolond vággyal, mely élni fél,
A falevél, mely finom ívbe rám hull,
Megnéz utolszor és jaj, elitél!

Juhász Gyula: Akarat

Még több vers:

• Karácsony vers
• Szilveszteri versek
• Farangi versek
• Mikulás versek
• Húsvéti versek
• Anyák napi versek
• Pünkösdi versek
• Ballagásra versek
• Névnapi versek
• Külföldi versek
• Magyar versek
• Nyári versek
• Őszi versek
• Téli versek
• Tavasz versek
• Rövid versek
• Versek gyerekeknek
• Szerelmes versek
• Köszöntések – Jókívánságok
• Névnapi köszöntések
• Idézetek lapja
• Neved napja – Névnapok
• Ünnepeink