Bányai Kornél: Virágok a ház előtt
Örömmel nézek rátok
falusi házak előtt
virító haszontalan kertek,
ehéz por alól is nevető
virágok.
Ünnepként nyíltok bőven,
villogó napsugarak
tőreit állva s megbújva a gyászt
s halvány gondokat rejtő falak
tövében.
Hajadonlány a rózsa,
bimbóit lobbantva ring.
A talpalávalót a nárcisz
ezüstje, szomorú rozmaring
dalolja.
Meghatott szívvel nézem:
könnyű selymeiteket
gonddal ápolja a vén anyó
örökös munkától fekete
kezével.
Rontó robotban égve
ti vagytok itt egyedül
szépségeink viszfénye, barbár
korunkon győzelmes életünk
reménye:
hogy nincs még veszve minden
s hiszünk egy szebb ragyogóbb
világban, midőn testünk égő
bokrából újra beszélni fog
az Isten.
Nyugat, 1932/20. szám
Bányai Kornél: Virágok a ház előtt
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink