Pósa Lajos: Madárszárnyak
Vándor, állj meg! az ég harsan.
Hova mennél a viharban?
A sötét, vad éjszakába’
Szól az orkán orgonája,
Záporesőt ont a felhő,
Recseg-ropog, zúg az erdő.
Ki-kigyul az égi fáklya,
Ijesztő fényt vet a fákra.
Égő világánál
Czikázó villámnak,
Itt is, ott is látszik
Fészke egy madárnak.
Puha fészke fölött
Kiterjesztett szárnya
Szeretettel borul
Gyönge fiókjára.
Pósa Lajos: Madárszárnyak
Még több vers:
- Karácsony vers
- Szilveszteri versek
- Farangi versek
- Mikulás versek
- Húsvéti versek
- Anyák napi versek
- Pünkösdi versek
- Ballagásra versek
- Névnapi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink