Ábrányi Emil: A gépnek nincs karácsonya
Mikor leszáll a szent homály,
És villognak a piczi fák:
Titokzatos, mély áhítatban
Elnémul a zajos világ.
Hegyoldalon, szűk völgybe lenn
A leggyorsabb láb is pihen.
Egy pillanatra mind megállunk:
Játékot oszt Jézuska nálunk!
Csak egy nem állhat meg soha.
A gépnek nincs karácsonya!
Fáradhatatlan, súlyos lába
Bevágtat ködbe, éjszakába.
A gépnek sürgős útja van.
Sziklák fölött, síkos jegen,
Beláthatatlan síneken
Örökké csattog, búg, rohan!…
S az, a ki fönn, a gépen áll,
Nyugalmat épp úgy nem talál.
A percz, a mit mindenki más
Leköthet: ennek indulás!…
De társak nélkül nincsen ő,
Vas-gép vasmarku mestere:
Megy híven és bátran vele
A kalauz, a fékező.
Ezernyi gyertya ég, lobog,
Az emberek mind vígan vannak.
De ők a fényes városok
Hosszú során csak átrohannak.
Nézik sóváran, messziről,
– Ércz-kötelesség katonái –
Miképen gyúlnak sorra föl
A drága ünnep karcsú fái!…
És míg a roppant gép szalad,
Száz állomáson végig-zúgva:
Bús mélázással otthonukba
Tér vissza minden gondolat.
Ég náluk is Jézuska fája.
De fél-öröm lehet csak ott.
Mert a család, az elhagyott,
Aggódva gondol az apára!…
Ötéviéiért hősök hada,
Javúl-e sorsod valaha?
Karácsonyunkban lesz-e részed?
Vagy akkor lesz csak pihenésed,
Ha majd rohansz a nagy, fekete gépen
Végstácziódra, rémesen dörögve,
Megállasz egy kis fakereszt tövében,
És ott elalszol, békén, mindörökre!…
Ábrányi Emil: A gépnek nincs karácsonya
Még több vers:
- Karácsony vers
- Mikulás versek
- Anyák napi versek
- Külföldi versek
- Magyar versek
- Nyári versek
- Őszi versek
- Téli versek
- Tavasz versek
- Rövid versek
- Versek gyerekeknek
- Szerelmes versek
- Köszöntések – Jókívánságok
- Névnapi köszöntések
- Idézetek lapja
- Neved napja – Névnapok
- Ünnepeink